Az anyamegmaradás törvénye

„Volt egyszer egy ember, szakálla volt gender...”

~ Tévedtek, nem a Maneken Pis mondta, bár az is a brüsszeli főtér közelében van...


József Attilát érdemes olvasgtani. József Attila soraira érdemes emlékezni.

Vannak irományok manapság, amiknek a tartalmát nem érdemes. Ezek tartalmát úgyis megpróbálják belénk verni...

Íme, két versrészlet, az anyamegmaradás gránitszilárdságú törvénye elfogadásának apropójára.

Már egy hete csak az Anyára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó telóval fülében,
ment a Parlamentbe, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a definíciót másra,
Kinek van joga egy anyára.

Már egy hete csak az Apára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Harsogó telóval fülében,
ment a Parlamentbe, ment serényen.
Még mindig őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a definíciót másra,
Hogy kinek van joga egy apára.

Csak ment, engem elterelt némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
Viktoriánus árnyak felette, huhogva
keringtek, naná hogy megszavazta!

Ne nyafogjál, bár sosem késő,
Kezedben toll, sarló vagy véső -



Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.