Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Szvatopluk v. Magyar Fejedelemség

A Szvatopluk v. Magyar Fejedelemség egy kora középkori európai jogeset volt, melynek közvetlen kiváltó oka a magyar állam által tudatosan támogatott terület- és légtérsértés volt a morva állam rovására.

TörténetSzerkesztés

896-ban a magyar állam diplomáciai küldöttei és egyéb kincsek felajánlásával kis mennyiségű természetes anyagot vásároltak a morva államtól. Az ügylet eredményeképp a magyarok elűzték Szvatopluk fejedelmet népestül a Kárpát-medencéből, így ő az Európai Bíróságnál feljelentést tett többrendbeli, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás, emberölés, magánlaksértés és garázdaság esete miatt. A tárgyaláson Árpád elsőrendű és Kurszán másodrendű vádlottak nem jelentek meg, ezért a bajor rendőrség kommandós alakulatai 904 júliusában Pozsony városában egy Interpol-akció keretében megkísérelték a másodrendű vádlott letartóztatását. Kurszán a rendőri intézkedésnek ellenálván, halálos sérüléseket szenvedett, noha bűntársai taktkai visszavonulásra kényszerítették a rendfenntartó szerveket. Az esemény után röviddel mind Árpád elsőrendű vádlott, mind Szvatopluk sértett elhalálozott, így az ügy felfüggesztésre került.

Néhány évtizeddel később, Lehel és Bulcsú vezérek elfogásakor az ügyet felélesztették, és e két személyt bűnrészességgel vádolták meg, melyet súlyosbítottak az általuk német földön elkövetett ittas vezetés, valamint vagyontárgy és személy elleni erőszakos cselekmények. Lehel a tárgyaláson aljas indokból egy fegyvernek látszó tárggyal – más szemtanúk szerint hűtőszekrénnyel – halálos kimenetelű agyrázkódást okozott Konrád császárnak, aki a helyszínen életét vesztette. A bíróság ezt figyelembe véve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a két vádlottat, majd a tárgyalás után elkövetett káromkodás vétsége miatt végre is hajtotta azt.