Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Sztíri-Ipollón Monarchia

A Sztíri-Ipollón Monarchia egy az Osztrák-Magyar Monarchiához hasonló ország, ami 1880-ban jött létre és máig is fenn áll a tetőn, azaz Európa tetején. Az ország legalacsonyabb pontja 2675 méter, a legmagasabb pedig kiszámolható egy könnyű matematikai feladattal:

Legmagasabb pont=X
X= Legalacsonyabb pont+Egy síró szőke nő+500 méter
X= 2675+2+500=mittomén méter. 

Az ország fővárosa Décs és Butapest, Hosznia-Bercegovina pedig olyan sz.r (ez egy csúnya szó) mert Ajevó a fővárosa.

Történelem. Az van bővenSzerkesztés

976-ban Sztíriben megtörtént a hónfoglalás, a fejedelem hónalját elfoglalták. 989-ben a honfoglalás is megvolt, aztán 1001-ben megkoronázták Sztíri fejedelmét, Sokatmondogató Nagy Árpádot királynak. 1601-ben ide is megjöttek a törökök. Közben Ipollónt a német-rómaiak szállták meg még 1100-ban és azóta is tartománya volt nekik vagy nem, de mégis. 1700-ban az ipollóniak és a német-rómaiak kiűzték a törököket és a német-római birodalmi Ipollónia megszállta Sztírit. Ipollón és Sztíri egyesült Ipollón Birodalom néven. A Birodalomból Ipollón a Német-Római Birodalomhoz tartozott, de Sztíri már nem. Ipollónia császára a német-római császár volt, akit Ipollóniában a főherceg képviselt. A német-római birodalmi császár helyettese, az ipollón főherceg volt Sztíri királya. 1804-ben, hála I. Drágalátos Napóleonnak a Német-Római Birodalom megszűnt, a német-római császár helyettese, a főherceg Ipollónia császára lett és megtartotta Sztíri királyának a tisztjét is. 1880-ban az addig egymással háborúzó Sztíri és Ipollónia békét kötöttek és egyesült Sztíri-Ipollón Monarchia néven. Az első világháborút az ország elbukta, így kikiáltották a köztársaságot --> meg is fájdult a torka a császárnak ám! 1920-ban belehalt az ipollón császár (aki egyben sztíri királya is volt) torokfájdalmaiba, ezért az ország elnököt kapott. A II. világháborúba Napóleon egyik ükükükükükunokája, I. Drágalátos Hitler megszállta a kettős országot. 1945-ben Sztíri-Ipollónia belépett az ENSZ-be, 1995-ben pedig az EU-ba, 1999-ben a NATO-ba.

Államszervezet, közigazgatás, politikaSzerkesztés

A Sztíri-Ipollón Szövetségnek van egy közös elnöke, egy közös miniszterelnöke és egy közös parlamentje. A közös elnök a Szövetségi Elnök. A közös parlament kétkamarás. A felsőháza a Szenátus, aminek 30 tagja van: minden állam küld 10 tagot (a harmadik állam Hosznia-Bercegovina). A két fontosabb tagállam Sztíria, és Ipollónia, a harmadik ország pedig a rabszolgája a többinek. Hosznia-Bercegovina két részből áll: a hosnyákok hazájából, Berceg-Hosnyából és a berregő bercegek hazájából, Bercegovinából. Mind a két fontos országnak és a hosnyák-bercegeknek is van saját elnökük és miniszterelnökük és minisztereik és parlamentjeik.

A szövetséget három országra és 23 tartományra oszlik:

Sztíri tartományai: 1. Szlovékia 2. Szlovánia 3. Horvát-Szerb-Magyaria 4. Herbiaszerbiaszerda 5. Magyaria 6. Butapesth, a főváros testvérvárosa Bukarest Ipollónia tartományai: 7. Hosznia-Bercegovinának az északi hegyei, Bosszersztán 8. Décs, a főváros testvérvárosa Pécs 9. Ritol, Tirolnak az ellentéte 10. Alsó-Ausztriának a legalacsonyabb hegyei 11. Alsó-Ipollónia 12. Felső-Ipollónia 13. Cseherélőnia 14. Dél-Décs, a fővárosba folyó Dunától délre levő részek 15. Dél-Nelgyelország, ami a független Nelgyelországnak a déli hegyei. Hosznia-Bercegovina tartományai: 16. Dél 17. Észak 18. Kelet 19. Nyugat 20. Közép 21. Ajevó, a legrosszabb, legsz.rabb város, mert sz.r Ajevó 22. Berceg-Hosnya 23. Bercegovina