Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Soros kikapcsolás

Még csak most jött meg a taxi, de már nevet?

„Csak bámulunk Öveges szemmel..”

~ Dürrenmatt: A magyar fizikusok

„Az áram én vagyok!”

~ Nem a Nap, de király!

A kérdés: kell-e és ha igen, milyen ellenállással kell számolni a soros kikapcsolás esetén?


Erre a kérdésre napjainkban számos kiváló elektorkommunikátor [1] keresi a választ.

A kérdést a soros kapcsolásról szerzett ismereteinkből kiindulva próbáljuk megválaszolni.

Egy áramkörbe egyszerre több fogyasztót is bekapcsolhatunk. Egyes fogyasztókat preferálunk (pl. nagycsaládos fogyasztók), másokat (pl. mocskos multik) az őket megillető helyzetbe hozzuk (tkp. diszpreferálunk). Az ilyenkor kialakuló feszültség- és áramerősség-viszonyokat kizárólag az szabja meg, hogy az egyes fogyasztóknak mekkora az ellenállása, és hogy milyen módon lettek az áramkörbe bekötve.

Miután a nekünk nem tetsző fogyasztókat lecseréltük a preferáltakra, a továbbiakban a fogyasztókat nem különböztetjük meg egymástól, és ellenállásukat egyszerűen nullának tekintjük. A belőlük kialakított polgári és egyéb köröket hálózatoknak nevezzük, amelynek eredő ellenállása az a nulla ellenállás, amellyel egy hálózat úgy helyettesíthető, hogy ugyanakkora feszültségmentesség ugyanakkora lojalitást eredményez egyetlen kvázi ellenálláson, mint az adott hálózat esetében.

Ha egy civil szervezetet pótló polgári kört úgy állítunk össze, hogy benne nincs ellenállás, akkor az ellenállásmentességet a feszültségforrás sorosmentesítésével érhetjük el. [2]

A feszültség értelmezése miatt tehát: CEU = 0, ahol OV = 100.

NemforrásSzerkesztés

Ez a szócikk nem az angol Wikipédia George Linear című szócikke alapján készült. De nem ám!

LábjegyzetekSzerkesztés

  1. Nem elírás! Nem elektrokommunikátor! Nem tévesztendő össze továbbá flet-Ohm törvényével sem!
  2. Más szavakkal. A mi áramunknak nem az ellenállás az erőssége!