Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Parizer

A parizer az absnicliből készített felvágott [1] hagyományos neve.

A szocializmus idején [2] kötelező volt párizsinak nevezni. Aki ezt megszegte (hentes, vagy/és vásárló), pártfegyelmit kapott. Ha nem volt párttag – be kellett lépnie. Ezután pártfegyelmit kapott.

Tartalomjegyzék

FeltalálásaSzerkesztés

A parizert egy francia pilóta találta fel, aki sertéseket szállított, és gépével lezuhant. Ami a sertésekből maradt, a helyszínelők zacskókba helyezték, hogy megvizsgálják. Egy kezdő laborasszisztens azonban tévedésből uzsonnának nézte, kicsomagolta, és elfogyasztotta a bizonyítékot. A pilóta teste a mai napig nem került elő.

SzófejtésSzerkesztés

Etimológiai kutatások szerint a parizer szó Párizs városának nevéből eredeztethető német szó. A "Kuruc hentes" nevű szaklap szerint a "parizer" az évszázadokon át tartó gyümölcsöző osztrák-magyar kapcsolatok egyik beteges kinövése, ezért parizer helyett következetesen a párizsi szót használják.

Egyes magyar kutatók, akik amúgyis hajlamosak a világ minden jelensége magyar eredetének kimutására, úgy vélik, hogy a termék nevét egy Pécsett élt bunyevác hentes találta ki (neve ismeretlen) 1897-ben annak érdekében, hogy valamilyen formában el tudja adni az absniclit is. A "Párizs" szóra azért esett a választása, mert a "pécsi szelet" név összetévesztető lett volna a bécsi szelettel. A terméket angolul egyszerűen bolognának nevezik, ami inkább arra utal, hogy a "Kuruc hentes" tán nem nézett utána a dolognak eléggé, vagy egyoldalúan látja, mint egykor Vak Bottyán.

Mai politológusok szerint ez a globalizációs jelenség egyik korai, ha nem legelső jele volt a korabeli Európában. Mások szerint ez hülyeség. Annyi azonban bizonyos, hogy a parizer minősége azóta folyamatosan romlott.

FelvágásSzerkesztés

[3]

A magyar nevén párizsi eredendően sertéshúsból készül. A jelen idejű igeragozás esetünkben eufemizmus; belátható, hogy már rég nem tudható, miből készül a parizer. De veszik, mint az absniclit.

Ma már minden hiperszupermarketben kapható marha-, csirke-, pulykapárizsi is. Ezek ugyanabból készülnek, mint a hagyományos, csak nem 97, hanem 99% a víztartalmuk. Politológusok szerint ez az 1-3 százaléknyi szárazanyag nem állati, hanem növényi eredetű, konkrétan vagy szója, vagy cirok. Nem tudni, mert a piacvezető kínai gyártók a technológiát féltve és sikeresen őrzik.

Mindenesetre vegetáriánusoknak is melegen ajánlott.

A valódi összetételSzerkesztés

  • 50 dkg sovány disznóhús
  • 20-25 dkg marhahús (lehet ez is disznó)
  • 15-20 dkg zsírszalonna
  • 1 dl hideg víz
  • 2 dkg nitrites pácsó
  • 2 g őrölt (fehér)bors
  • 0,5 g őrölt szerecsendióvirág
  • 0,5 g őrölt koriander
  • 0,3 g őrölt gyömbér
  • 0,2 g őrölt kardamom
  • 0,2 g őrölt paprika
  • (1-2 ek keményítő)

V.ö.:Szerkesztés

Párizsi melegen: sütve, főzve, konyhaasztalon felejtve (zöld).

Tíz deka parizerSzerkesztés

A klasszikus tízdekás adag a szabályok szerint: 9-12 deka. Ezt a leghülyébb hentes is tudja.

Az előre, gyárilag, átlátszó polihogyhívjákba csomagolt – az ÁNTSZ által jóváhagyott felirata szerint – 8 deka, pontosabban 80 gr. Ebből 120 gr maga a fólia, beleértve az apróbetűs mellébeszélést is.

CsomagolásSzerkesztés

A feliratozás több, mint megtévesztő: vannak olyan termékek, amelyek úgy hirdetik magukat, hogy nem hizlal, hanem inkább fogyaszt. [4]

Lásd mégSzerkesztés

Több nap, mint kolbász.

Külső hivatkozásokSzerkesztés


  1. Sok mindenre nem tudunk felvágni.
  2. Az mi?
  3. Viccmagyarázat teljesen hülyéknek: a felvágott-probléma felvágása. (Neked egyáltalán nincs mire felvágni; csak mondjuk...)
  4. Ezek tartalmaznak hozzáadott anyagként hashajtót.