Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Pékségelés

A pékségelés egy magyar népszokás, bár egyre több jel mutatja, hogy a világ más részein is gyakorolják.

Tartalomjegyzék

EredeteSzerkesztés

A középkorban gyakran előfordult, hogy mesteremberek kivégezték nemkívánatos ügyfeleiket, amennyiben ezt az előkelőkkel korábban megbeszélték.[1] Különösen gyakori volt a pékek fájdalmas kivégzési módja: az őket a nap közepe táján meglátogató eretnekeket, összeesküvőket és boszorkányokat a péklapáttal agyonütötték. Létezett egy másik kivégzési módszer is: a pék a cipóba vasszelencét sütött, a gyilkos produktummal fejbe dobta a gyanútlan vásárlót. Toldi anyja is hallott a hagyományról, a metódus célja azonban már nem jutott a fülébe, így ő ajándékozásra használta.[2][3]

Azonban a gonoszok kiismerték a kivégzés elkerülésének módját: megfelelően korán, kakasszó előtt intézték el a kritikus vásárlást. Már a János vitézből ismerjük, hogy minden gonosz erőnek hajnalig tart a hatása. Így aztán a falu okkult népe hajnali négykor felkelt, és együtt indultak megrohamozni a tehetetlen pékeket.

Leírás 1603-bólSzerkesztés

Egy történetíró Tótkomlós lakosságának apraja-nagyját megkérdezte, s az alábbiakat jegyezte fel:

Az magyar nép pogány gyökerű és hiszi az babonát. Az boszorkányokban az törvény már nem hiszen, de az embör emlékezetét kitölti. Az falusiak hallották ama tényt hogy valaha csak hajnalban egyszerre szabadott meglátogatni az kenyerit dagasztó asszonyt. Oka már nem ismert, de az falunépe ma is vasárnap felkel előbb mint kakas tenné, és együtt indulnak megszerezni az egyszerű étket. Most hogy az háboru dul meg kell hajnalba' előzni az gyaurt az élelemnél. Legjobb nap a Béla napja mert a megfigyelés mondja Béla avas, Márk csenddel jő. Tehát az Béla napján kijő a nép a dagasztó asszonyhuz és egyszerre elvisz mindent, hogy mindenki egy évig éhen lakjék. Az javasasszony ismeré módját miül tegyik el az élelmet egy évre és előkészíté válogatott pokolhozta levit melybe' tán az ember is hótlan.

Jegyzet: A falusi emberek ma is így beszélnek. Tessék csak megnézni a híradót.

TörténeteSzerkesztés

A szokás híre elsősorban szájról szájra terjedt. Beszámol róla azonban Anonymus, aki egy vasszelencével töltött cipó okozta sérülés miatt vesztette el arcát. A vasszelencét később felolvasztották, és bevonták vele a nagy történetírót, így keletkezett szobra a Városligetben. Számos pogány varázsló azért ment el inkább szerzetesnek, mert a péklapát okozta ütés helyén kihullott a haja, kialakítva ezzel a tonzúrát. A kegyetlen módszereket az egri ütközetben is bevetették a török ellen. A janicsárokat a pékek élve megsütötték. Más török katonák éhenhaltak, mert egy szelet kenyér sem maradt számukra a pékeket hajnalban megostromló tömeg miatt.

A reformkor idejére jelentősen megszelídült a tevékenység. Ekkor kezdett el egész Európában elterjedni: Faraday egy vasmagos cipó vizsgálata során fedezte fel az elektromágneses indukciót.[4] Azóta a pékségekben elektromos lánggal működik a kemence. A vasmagos cipót, mint nélkülözhetetlen magyar találmányt, az 1896-os millenniumi kiállításon is bemutatták golyóálló üveg alatt. Thomson atommodelljéhez is nagyban hozzájárult: az elektronok úgy helyezkednek el a pozitív töltésű atomban, mint a vasatomok a kalácsban.

A 21. századi újjáéledésSzerkesztés

A 20. század viharaiban a pékségelés feledésbe merült. Azonban a képzett etnográfusok egybehangzó véleménye szerint nem hagyhatunk elveszni egy ilyen szép, nemes szokást. Ma már, igaz, hogy más eszközökkel, de újra hódít ez a tradíció: újságcikkek és egyéb publikációk jelennek meg róla.

A nemkívánatos vásárló definíciója megváltozott: a ránézésre nem eléggé gazdagokat vagy a nem törzsvevőket diszkriminálják az eretnekek és látnokok helyett. A módszerek is mások: azonnali halál helyett a vásárló olyan péksüteményt kap, amely romlott, felpuhult, rohadt, penészes, E412-t tartalmaz, illegális vagy mérgező. Ezért aztán az embereknek megint divatos lett hajnalban egyszerre indulni megvenni a napi kenyerüket.

Elterjedése a pékségeken kívülSzerkesztés

A pékségelésről hamar kiderült, hogy üzletileg is kedvező a pékeknek, valamint megkíméli őket a napközbeni munkától. A korán kelés még a vásárlók egészségére is jó hatással van. Így aztán a szokás más szakmák körében is elterjedt. A kétórás kora hajnali műszakon kívül a hentes libamáj helyett kacsamájat szolgál ki, a kismamáknak pedig Latte helyett tisztítószert adnak egy gyorsétteremben. [1]

  1. Ne lepődjünk meg, ha ez ma is megtörténik bizonyos országokban.
  2. Pedig Toldi könnyűszerrel agyonütötte volna a cseh vitézt a vasszelencés cipóval.
  3. Talán Lehel kürtje is kifli volt.
  4. Ez alkalmat adott Edisonnak, hogy bizonyítsa a váltakozó áram veszélyeit.