Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Nyíregyháza

Nyíregyháza megy-e székhely Északkelet-Magyarországon, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vár[óterem]megye fő-főtelepülése.

EtimológiaSzerkesztés

Egyes etimológusok szerint Nyíregyháza nevének eredet a „nyír-e háza” kifejezésből ered, ami a nyelvészek szerint annyit jelentett az ómagyar nyelvben: „Lenyírtad-e már a füvet a jurta előtt, fiam?”. Jellemzően ez a tézis a szakemberek 17,03%-a körében elfogadott.

Általánosságban a legelfogadottabb tézis Nyíregyháza nevének eredetére a japán nyelvhez köthető. Köztudottan a magyar és japán nyelvek bizonyos rokonságot mutatnak egymással. A magyar–japán nyelvrokonságot terjedelmi okokra hivatkozva nem áll módunkban bizonyítani.

Feltételezhetően az ókor alkonyán Nyíregyháza néhány lakosa a magyar–japán őshazából származott, ami a mai Jakutföld területén található. Nyelvük az ősi magyar–japán nyelv volt, a magyán nyelv. A magyán nyelven Nyíregyháza neve ニーレジハーザ volt, ami szó szerinti fordításban annyit tesz: „Nyír egy háza”. Nyír feltételezhetően egy ősi törzsfőnök volt, a magyán nép egyik elkárhozott tagja, aki a mai Nyírség területén talált egy új házra. E monda alapján feltételezik sokan, hogy Nyíregyháza neve az ősi magyar–japán nyelvből, a magyán nyelvből eredeztethető. E tézist a szakemberek 82,97%-a fogadja el.

TörténelemSzerkesztés

 
Nyíregyháza már ősidők óta lakott terület. Pillanatkép a mezozoikumból.

Nyíregyháza – mint minden hasonszőrű város – már ősidők óta lakott terület volt. Mivel Nyíregyházán évszázadokig nem volt kötelező iskolába járni, ezért csak 1209-ben történt meg a város első írásos említése, egy Dessewffy Jolán nevű udvaronc naplójában. A történészeknek szerencsére nem kellett naplót védő zárkombinációkkal vesződni, mivel Jolán az analfabetizmus országos és udvari elterjedtségéből adódóan nem védte naplóját semmiféle mágiával, hókuszpókusszal és törpördögösséggel, hiszen senki sem tudta elolvasni az általa leírtakat.

A 16. és 17. században a törökök kormányzása alatt sokan külföldre emigráltak Nyíregyházáról a jobb megélhetés reményében. A törökök szinte alig találtak megfelelő és olcsó munkaerőt helyben. Az emigránsok legnépszerűbb célországai között az Orosz Cárság, az Osztrák Főhercegség és a Német-római Birodalom voltak, azonban sokan vándoroltak ki Piréziába is. A Brit Birodalom ekkoriban még nem vetette be csáberejét Kelet-Közép-Európában, így a briteket ekkoriban nem érintette a gazdasági bevándorlás szőre-bőre.

 
A nyíregyházaiak bepöccentek nem kicsit nagyon.

A 17. században a nyíregyházaiak népe bepöccent a telekommunikációs adó bejelentésére és fölkeltek a török kormányzás ellen (a fölkelés pontos ideje 5 óra 45 perc volt, asszem). A kormányellenes hangulatot palástolta a Habsburg família családi vállalkozása (hivatalosan alapítványa), amit az Orosz Cárságban jegyeztek be, de az Osztrák Főhercegségben vót a székhelye.

Nyíregyházát az 1750-es években körülbelül 300-an lakták, akik véres és spártai körülmények között építették fel Nyíregyházát. Nekik köszönhetjük, hogy Nyíregyháza mai pompáját elvetették. Róluk szól Frank Miller 2027-ben forgatott filmje, a 300+3: Nyíregyháza című akció-dúsított film.