Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Lőkösháza

„Jussunk végre nulláról kettőre!”

~ Polgármester


Lőkösháza egy hely a magyar világban. Ténylegesen hosszú ő az első. Ki hitte volna?

Lököttháza
Eredeti lakcím:
é. sz. 46° 25′ 42.78’’,
k. h. 21° 13′ 48.90’’
Kép: Csacsi legel valahol a Viharsarokban.jpg
Műfaj: Békés
Hossz: Idestova
Ország: Nagyvilág
Előfordulás: Éjjelnappal, fölsalá(ta).

ElhelyezkedésSzerkesztés

Lőkösháza, vagy más néven Lököttháza vagy Tanya City, Magyarország délkeleti sarkában, Budapesttől körülbelül 200, Aradtól körülbelül 30, míg Shakhterskiy-től körülbelül 7500 kilométerre fekszik, légvonalban. Ezen ismeretek birtokában már bárki megtalálhatja egy térkép és egy vonalzó segítségével.

Mindezeken felül Lőkösháza része a környéket beházazó településeknek, ide tartozik például Kétegyháza, Dombegyház, valamint Or(v)osháza, amit Dr. House néven ismerhetnek a TV-nézők.

TörténelemSzerkesztés

Lőkösháza már az ősidőkben is lakott település volt, csak akkoriban még Nyiknyiknek hívták az őslakos mezei nyulak. Ennek bizonyítéka, hogy mind a mai napig láthatóak nyulak a környékén, bár a középkorban már az emberek voltak a domináns egyedek a területen.

Írásos feljegyzések rögzítették továbbá azt is, ahogy az emberi megszállás ideje alatt Nyuk, a család vezetője, hősiesen próbálta menekülésre biztatni társait azzal, hogy elöl futott. Néhány évvel a Nyúl Birodalom felbomlása után helyüket az emberek és háziállataik foglalták el, és foglalják még ma is.

A település a nevét onnan kapta, hogy az itt élő emberek szerették egymást lökdösni. Így lett "lökdöső ház", azaz Lökdösháza. Azonban a lökdösésnek egyenes következménye lett, hogy néha elestek, beverték a fejüket, és elfelejtették azt is, hogy honnan kapta a nevét a település, és azt is, hogy egymást lökdösniük kellene. Ezért aztán valami Lőrinc nevű földbirtokos csávóra fogták az egészet.

NépességSzerkesztés

Lőkösháza népessége körülbelül 2500, v. 2000, mégsem: 1800, vagyis 1700... [1] fő. De lehet ám, hogy mégis csak 2000 körül van... A pontos lélekszámot meghatározni igen nehéz, ugyanis egyrészt: reggelente sokan mennek be a közeli városokba, este pedig nem mindenki tér vissza, vagy éppen többen is, mint ahányan elindultak. Másrészt pedig a lőkösi vízbányászat igen sok emberéletet követel, de utánpótlás idővel érkezik.

GazdaságSzerkesztés

Lőkösháza főleg mezőgazdaságból él, ami igen nehéz, elsősorban a nyulak miatt, amik megrágják a termést, és elpottyantják végterméküket, amin a traktor és a kombájn könnyen megcsúszik. Amit nem sokan tudnak, az az, hogy Békés megye vízellátását jelentős részben a Lőkös alatt található vízbányákból nyerik. Ezt a tiszta, friss vizet aztán csövekbe tuszkolják, felpumpálják Békéscsabára, majd onnan jól feldrágítva és bepiszkolva visszapumpálják Lőkösházára.

VízbányászatSzerkesztés

Akcióban a helyi kézműipar

A vízbányászat megalapítója Lökő Simon volt, egy lőkösi földművelésügyi kivitelező, valamikor a XIX. században, aki rájött, hogy ha elég sokáig csapkodja a földet egy csákánnyal, előbb-utóbb vizet talál[2]. A névhasonlóság a település és az alapító között pusztán a véletlen műve.

Lőkös falutól délre található a Bánya-tó, ami egyértelműen jelzi funkcióját. Vizet bányásznak. Természetesen, mivel a víz eléggé folyékony, leginkább csak a kavicsos homokot tudják kiszedni, de ez őket egy cseppet sem zavarja.

A vízbányászat első és legfontosabb összetevője a bátorság. Ennek ugye magyar ember nincsen híján, tehát továbbléphetünk. Ezután szükség van egy csákányra, ásóra vagy egy lapátra, és természetesen nagy tüdőre vagy kopoltyúra, igény szerint.

A bátor bányászok alámerülnek a Bánya-tóba, majd teljes erőbedobással dolgozni kezdenek. A Vízművek a bányászatot megoldja néhány földbe fúrt lyukkal, de ezt a vízbányászok nemes egyszerűséggel barbár módszernek tartják. Meg is alapították a Lőkösi Vízbányászok Egyesületét, és közös megegyezéssel elutasították még a légzőkészülék használatát is. Emiatt a magas halálozási arány.

A Bánya-tóban többek között ezért sem szabad úszni, hiszen bármikor bárkit eltalálhat egy-egy elszabadult lapát vagy csákány.[3]

Egyéb ágazatokSzerkesztés

Lököttháza gazdaságát más ágazatok szintúgy jellemzik. Ezek elágaznak.

KultúraSzerkesztés

Lőkösnek van kultúra. Van, aki csak Művelődési Háznak nevezi. Lehet benne művelődni, kultúrázni, akinek igénye van rá. Tényleg.

VallásSzerkesztés

Lőkösháza lakosai szoktak vallani. Például a bíróságon eskü alatt. Ők már csak ilyenek.

A településen található egy katolikus templom is, amelyet 2009-ben szenteltek fel, ám ez nem mindenkinek volt megelégedésére. Egy neve elhallgatását kérő Rekettyés Edömér nevű úr az alábbiakat mondta a templom elkészülte után: "Én a családomnak és az ismeretségi körömnek lelkesen meséltem, hogy ismerek egy falut, ahol nincs templom, erre lett. Ezek után nem tudom, mit meséljek."

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Wikipedia-logo.png

Lőkösháza témában van ugyan egy cikke a Wikipédiának, de az teljesen humortalan. Ezért nem is adunk linket hozzá.


Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. 1700...1699... 1698... és még tovább nő!
  2. Akkoriban még nem volt teleszőve a talaj mindenféle haszontalan olajvezetékkel...
  3. Tavaly a tó mélyén karácsonyozó búvárok fele nem tért vissza. A keresésükre küldött búvárok sem, így egy idő után hagyták a fenébe az egészet, és nem keresték tovább az eltűnteket, bár ez a kifejezés, ha jól meggondoljuk, amúgy sem állja meg a helyét, hiszen mindegyikükről tudjuk, hol van. Valahol lent a tóban.