Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Lóbaszó nagy randomfüggvény

A Lóbaszó Nagy Randomfüggvény a válasz arra, amit már sokan megkérdeztek sokszor, ám mindenféle teóriával nyugtatták magukat ahelyett, hogy elismerték volna a világ működési rendjének eme egyszerű, és nagyon is logikus magyarázatát. A Lóbaszó Nagy Randomfüggvénnyel megérthető az is, hogy az idegesítő hibákat produkáló autód a szerelőnél miért működik tökéletesen. Vagy hogy miért nyer néha a magyar válogatott. Meg hogy miért van június közepén 12 fok délben? És október végén meg 25, éjfélkor?

Tartalomjegyzék

TörténetSzerkesztés

Az embert mindig is érdekelte, mi irányítja a világot, mi áll a mindennapok, és az extrém élethelyzetek mögött, ki vagy mi az, akinek vagy aminek a kezében minden szál összeér. A kérdésre válaszul volt sok minden az emberiség történelme során, vallások tömkelege, nihilizmus, ateizmus, anarchizmus, no és nyilván a világméretű zsidó/náci/kommunista/bankár/pedagógus/szabad- (néha fogoly)kőműves/szabó/fodrász/virágárus összeesküvés.

Mind tévedtek.

A világmindenséget egy függvény irányítja. A legnagyobb, legértelmezhetetlenebb, és leginkább képlettel leírhatatatlan függvény. (... képlettel legkevésbé leírható függvény.) Létezésére egy kora mezopotám civilizációban élő tudós jött rá, ő nevezte el Lovakkal háló minden felett álló zagyvaságnak. A tudóst a korabeli világnézetre, és a lovak iránt érzett általános tiszteltre tekintettel természetesen kivégezték, Mezopotámia hanyatlani kezdett, és a mai napig nem tért magához, illetve egyszer sikerült Irak néven lerohannia Kuwaitot. A szépemlékű névtelen öreg tudós kicsit egyszerűbb gondolkodású tanítványai eztán csak Lóbaszó Nagy Randomfüggvényként aposztrofálták a jelenséget. Működését megfejteni azonban azóta sem sikerült senkinek, és addig nem is fog, amíg a matematikusok úgy gondolják, hogy a függvény egyértelmű hozzárendelés. A Lóbaszó Nagy Randomfüggvény ugyanis nem ilyen, a Lóbaszó Nagy Randomfüggvény „x”-hez nem csak „y”-t rendelheti hozzá, hanem „z”-t is, és „y” és „z” között számtalan eredményt bökhet ki, ami kicsit olyan „y”-os, de azért érezhető benne „z” masszív jelenléte is. Sőt, extrémebb esetekben az eredmény lehet „s”, amire – beleértve a Lóbaszó Nagyot is – senki nem gondol. Szóval nagyjából erről van szó. Mindennapos apró döntéseinktől kezdve, a nagy dolgokig ő határoz meg mindent.

A Lóbaszó Nagy alapvető törvényszerűségei - avagy "Ne Tökölj!"Szerkesztés

A Lóbaszó Nagynak nincsen lelke, érzékelhetően nem is létezik, az dimetil-éterben futó, egymással cinikusan, és kiábrándult, néha gonosz vigyorral összekacsintó, a megoldás fele egyre fogyó láthatatlan számsorozatok billióiból áll. Mivel a Lóbaszó Nagynak tényleg nincs lelke, nem lehet megsérteni, megbántani, nem haragszik meg rád. A Lóbaszó Nagy számára alapvetően teljesen érdektelen vagy. A Lóbaszó Nagy csak egy függvény, ennél nem több, ám az idők kezdete óta azért felszedett egynehány olyan tulajdonságot, amelyek nagyon kiszámíthatatlanná (már ha ezen érdemes vekengeni egy randomfüggvény esetében), és veszélyessé teszi. Például a mindennapok monotonitásától adódóan a Lóbaszó Nagy Randomfüggvény kicsit frusztrált. Lássuk be, nem valami lélekemelő dolog eszméletlen régóta olyan kérdésekben rutinszerűen eredményt produkálni naponta többmillárdszor, hogy kiflit vegyünk e a boltban, vagy zsemlét, illetve milyen zoknit húzzunk fel reggel. Vagy hogy egy olasz popzenét, és Kovács Ákost játszó rádióban mi legyen a következő szám. A frusztráltságból eredően a Lóbaszó Nagy sokszor igen-igen cinikus, sőt, nemritkán gonosz, és lefuttat magán még egy, vagy akárhány ciklust, hátha sikerül teljesen összezavarnia valamit. A Lóbaszó Nagy ilyenkor (és általában) szituációfüggő, szereti, ha az események gyors egymásutániságban követik egymást. Innen viszont egyértelműen következik, hogy a Lóbaszó Nagy utálja a tökölést, egyszerre fárasztja, és untatatja, tehát frusztrált lesz, ebből eredően cinikus, és megint csak megkavarja a dolgokat. Tehát a Lóbaszó Naggyal kapcsolatos legfontosabb szabály: ne tökölj!

A Lóbaszó Nagy és a tényekSzerkesztés

A Lóbaszó Nagy gyakorlatilag befolyásolhatatlan. Ennél fogva teljesen értelmetlen és felesleges könyörögni hozzá, imádkozni, illetve bármit is kérni tőle. Eleve abszurd, mitől lenne random valami, ha az kérésre teljesül. Könyörgéssel, imádsággal legfeljebb annyit lehet elérni, hogy frusztrált lesz, és a frusztráltságból eredően cinikus, a többi fentebbről ismert. Meg ez nem az atyaúristen, ez csak egy nagy, a legnagyobb, meg lóbaszó, de függvény, és nem több. A Lóbaszó Nagyot nem lehet megvesztegetni sem, hiszen semmi olyat nem lehet neki nyújtani, ami neki előny lenne, arról nem is beszélve, hogy a szituáció eleve lehetetlensége okán a vesztegetés frusztrálttá teszi, és a frusztráltságból eredően cinikus lesz, talán nem kell ezerszer ismételni, mi jön most itt. A Lóbaszó Nagyot egyedül tényekkel lehet befolyásolni, mert azokkal nem tud kezdeni semmit.

Ha egy tény beállt, a Lóbaszó Nagy nem tudja visszaállítani az eredeti állapotot, kénytelen a létező tényből kiindulni. Ettől kivételesen nem lesz frusztrált, ezt a játékszabályt teljesen elfogadja, és amennyire ez egy randomfüggvénytől telik, nem kavarja meg a dolgokat. Olyan nagyon nem. Mielőtt azonban hátradőlnénk a bőrfotelben, és annak biztos tudatában, hogy a tényekkel befolyásolhatjuk a Lóbaszó Nagyot, és a világ folyását, legurítanánk a totális győzelemért járó jól megérdemelt kedvenc sörünket, vegyük figyelembe a következőket. Hogy lesz egy, vagy esetleg több elképzelésből tény? Úgy, hogy döntések sorozatát kell meghozni hozzá, válogatni kell az alternatívák közül, el kell indítani a megvalósítás folyamatát. Megszámlálhatatlan döntést kell hozni. Vegyünk egy egyszerű példát. Elhatározzuk, hogy reggeli után kimegyünk a kertünkbe. Ahhoz, hogy ez így ebben a formában megvalósuljon, két darab tény legalább szükséges: reggeli, és kert. Talán mindenki számára egyértelmű, hogy a reggeli megvalósítása nem egyszerű dolog, egyrészt kell fizető állás és pénz, kell lelkierő, hogy előző este bevásároljunk, dönteni kell a kifli-zsemle kérdésben (már ettől frusztrált lesz a Lóbaszó Nagy, mint ahogy az közismert), éhesnek kell lenni, lehetőség szerint este nem enni olyan dolgot, amitől reggelre hasmenésünk lesz, nem délben felkelni, és még sorolhatnám. Aztán a saját kert. Fizető állás, vagy örökség, vagy lopás szükséges, hogy az embernek legyen rá pénze, aztán ezt a pénzt lehetőség szerint nem szabad elinni, vagy más evilági hiúságokra költeni, különben élhetünk az utcán, vagy jobb esetben egy havannai panel 10-ik emeletéről bámulhatunk ki az ablakon a Lóbaszó Nagy láthatatlan számsorait vizslatva a főváros poros levegőjében. A tényekkel való manipulálhatóság tehát látszólagos, mert egy tény beálltáig döntéseket kell hozni, és a Lóbaszó Nagy dönt, számtalan lehetősége van arra, hogy ide-oda csavargassa a dolgokat, különösen akkor, ha az ember tököl, mert attól a Lóbaszó Nagy frusztrált lesz, ésatöbbi. Mi is volt a legfontosabb szabály? Ne tökölj. De nem ám. Ha tökölünk, a Lóbaszó Nagy irányít minket. Ha nem tökölünk, alapvetően akkor is, de a helyzet egyértelműbb, saját lehetőségeinkkel jobban tisztában leszünk, és a Lóbaszó Nagynak is ebből kell kiindulnia. A Lóbaszó Nagy ugyanis magától nem nagyon talál ki semmit, hiszen csak egy függvény, mindössze örökös frusztráltásgából eredően kreatív valamennyire, de mint minden függvény, ő is csak premisszákból kiindulva dolgozik. Saját sorsunk tekintetében a premisszákat vagy mi adjuk (ha nem tökölünk) vagy valaki/valami más/mások (ha tökölünk), a folyamat végén természetesen a Lóbaszó Nagy dönt minden esetben, de az rajtunk is múlhat, hogy mi alapján teszi ezt. De még egyszer, mindez semmire sem garancia, a Lóbaszó Nagy minden függvények legfelelőtlenebb és leggátlástalanabb fenegyereke, viszont próbálkoznunk kell, és érdemes is talán. Vagy nem. De akkor is, ha valamit elrontottunk, legalább mi tehettünk róla. Részben.

Együttélés a Lóbaszó NaggyalSzerkesztés

Azért minden veszélye és perverziója ellenére a Lóbaszó Naggyal együtt lehet élni, jelenléte gyakorlatilag észrevehetetlen. Sőt, olyannyira észrevehetetlen, hogy bizonyos esetekben úgy tűnik, hogy a dolgok meghatározott törvényszerűségek szerint mennek. Erre a magyarázat következő. Egyrészt a Lóbaszó Nagy direkt nem befolyásol fizikai törvényszerűségeket, nagyjából ott kiszállt az egészből, amikor eldöntötte, hogy a proton pozitív, az elektron negatív töltésű legyen. A neutronon kicsit felhúzta magát, mert tökölésnek vélte semlegességét a magukat büszkén felvállaló egyértelmű töltéssel rendelkező elemi részecskék mellett, a tökölés miatt nagyon frusztrált lett, és iszonyatosan megkavarta a dolgokat, ennek eredményeképpen atomok, molekulák keletkeztek, mire kicsit lassult a számsorok száguldása, készen volt a világegyetem. A világegyetem a maga fizikai valójában tény, amiből a Lóbaszó Nagy ezek után már csak kiindulni tud. Persze azért itt is csinálhat még apró dolgokat, gondoljunk csak az időjárásra, majd annak tudatában, hogy a Lóbaszó Nagy irányítja ezt is, a meteorológusok munkájának fontosságára. Másrészt. A Lóbaszó Nagy pont azzal érdemelte ki a nevét, hogy nagy, és mindent ő irányít. Ebből fakadóan borzalmasan sok döntést hoz meg. Elképzelhetetlenül sokat. Bár a kimeneteli lehetőségek száma végtelennél is több, sőt, akár lehet nem végtelen is, a döntések sokaságából adódóan előfordulhatnak azonos, illetve megtévesztően hasonló esetek. Ezeket a hasonló eseteket magukat okosnak gondoló emberek empirizálni vélik, következtetéseket vonnak le, ezeket előbb utóbb egyetemen tanítják, vagy feltalálnak valamit, de az esetek többségében inkább alkoholisták lesznek, illetve mindegyik egyszerre, vagy ezek tetszőleges kombinációban.

A Lóbaszó Nagy tehát alapvetően észrevehetetlen, ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben, illetve az élet egyes területein nagyon is érezhető a jelenléte. Ilyen például a sport. Senki ne áltassa magát azzal, hogy 22 ember a pályán tudatosan képes irányítani egy bőrgolyót. Hasonlóan csocsózni is teljesen értelmetlen, hacsak nem vonzódik az illető a plexi alá szorított döntésképtelen helyzetek sokaságából álló káoszhoz. Aztán ott van az alkoholfogyasztás, ahol az ember ráadásul tudatosan, remegéssel teli vágyakozással szabadul meg a Lóbaszó Naggyal szemben amúgy nem sokat érő racionalitásától. Vagy gondoljunk csak a párkapcsolatokkal összefüggésben kialakult helyzetekre. A Lóbaszó Nagy sokat dolgozik ezen, szereti a szituációt, mert gyorsan történnek a dolgok, és frusztrált lesz, ha tökölés van, de mivel ekkor átvált cinikus üzemmódba, és megkavarja a dolgokat, azok ismét gyorsan pörögnek. Hálás téma, nem igaz? „Anyab*szott rock’n’roll!” – vigyorog a Lóbaszó Nagy nem létező bajsza alatt. És még sok mindent fel lehetne itt sorolni, politika, államigazgatás, felesleges is ezt részletezni.

A Lóbaszó Nagy és a vallásokSzerkesztés

Ezek mindent lenyúlnak.

– Bolyai János

És végül: mi a viszonya egymáshoz a Lóbaszó Nagynak, és Istennek? Hát, nehéz itt akármit is feketén fehéren kijelenteni, a Lóbaszó Nagy, ha tudna beszélni, ezt mondaná: „Isten? Nemtom. Végül is… annyi minden van, és annyi minden lehet, elvileg belefér. De erről én döntök, csak most nincs kedvem. Utálom a tökölést, mi a legfontosabb szabály? NE TÖKÖLJ! Na, tünés.”

Ennyi ideje babrálták utoljára ezt a lapot: 544877 perc