Miközben az éj folyamán az ágyadban fekszel s melletted a barátnőd, aki épp átalakult valami ijesztő külsejű némberré, akkor mit tennél?

Horror. Sokan eme szó hallatán arra asszociálnak, hogy valami olyasmit történést látnak vagy hallanak, ami hatására a barnamaci a tisztelendő Alsóg atya plébánossal összefuthat. Mondjuk nem is tévedtek olyan nagy blődséget azok a szaftos agytekervényekkel rendelkező átlagpolgárok aki erre gondoltak. A horror valójában arra való – főleg az ijedős nyúlbélák számára –, hogy az átlag ember egy bizonyos szívós manófajtát elkergessen maguk körül: mégpedig az álommanót, amely egy kimondottan undok fajta a manók világában. Az álommanó az éj leple alatt az átlagember közelébe férkőzik[1] s mindenféle kimondhatatlan dolgot csinál áldozatával, ami a horrornál is ijesztőbb dolog lehet. Ezért sem emlékeznek sokan arra, hogy mikor és hogyan aludtak el. Legalábbis évszázadokkal ezelőtt erre szolgált a horror műfaja. Szerencsére 1785-ben sikerrel kiirtották az álommanókat. Azóta a horror átment puszta kedvtelésbe és szórakozásba.

A horror sokak számára nagyon-nagyon, de tényleg nagyon-nagyon ijesztő tud lenni. Például egy biciklijét tekerő zombihoz mit szólnál, ha feléd közeledne?

A mai fiatalság és miegymások leginkább a filmekben találkoznak nyomokban horrorral. Nem csoda, hogy a mai filmmágnásokat a horror is megihlette. Nos, a horrorfilmekről annyit, hogy két csoportba oszthatóak: vannak, amik minőségiek és vannak, amik nem túl jók. A horrorfilmek között sok a remake[2], amik a közelmúltban jöttek ki leginkább. A horror nem keverendő össze a thrillerekkel, ahol a sorozatgyilkos barátja paranoid módon próbál kiutat keresni.

TörténelemSzerkesztés

Sokan úgy gondolják, hogy a horrorfilmek történelme csak az 1910-es Frankensteinhez és az 1922-es Nosferatuhoz nyúlik vissza. A legújabb tudományos kutatások alapján a horrorfilmeknek mélyebb gyökerei vannak a történelemben, mint azt az átlag nyárspolgár gondolná.

  • „Gesta hungarorum”: 2018-ban a tudósok megtalálták Anonymus A magyarok viselt dolgai című írás elveszett lapjait. A régi magyar eposzíró, Anonymus – vagy ahogy egyesek hívják P[éter]-mester[3] – egykori epilógusában arról írt, hogy a magyarok milyen remekül beilleszkedtek a Kárpát-medencében. Valójában a megtalált hiányzó utolsó oldalakon a história befejezése olvasható, melyben a magyarok harcát írja le a földönkívüliekkel és élőhalottakkal.
  • Οἰδίπους Τύραννος (Oidipusz király): Az eredeti Oidipusz királyban a főhős, Laiosz megszáll az Szophoklész Motelben egy éjszakát, ahol a zuhanyzóban kegyetlenül meggyilkolta a saját fia, Oidipusz. Majdan a történet folytatásaként Oidipusz feleségül veszi saját anyját, Iokasztét.

Műfaji szabványokSzerkesztés

 
Fontos műfaji szabvány a zárt, ódon és betonból készült tér, ahol egy illedelmesen váró alak keres fel minket ölési szándékával.

A horrorfilm műfaja a több koron áthaladva változott, s láttattuk, mitől féltek az emberek egy-egy korban és generációban. Először is ott volt csúnya ember, aztán ott voltak hatalmas szörnyek. Most ezek politikailag inkorrektek. A következő bekezdés felvázolja az árulkodó jeleket, hogy a legtöbb modern horrorfilmnek mi a követelménye s miket tartalmaznak:

  1. Az ismeretlentől való félelem és a tiltott helységektől való tartózkodás mindig jelen van a horrorfilmekben. Ha a földszinten tartózkodunk, akkor általában minden rendben van, azonban, ha felsétálunk az emeletre, akkor biztos, hogy történni fog valami ijesztő, veszélyes vagy megmagyarázhatatlan esemény. A rossz dolgok leginkább az alábbi szobákban fordulnak elő a horrorfilmek vásznán: konyha, hálószoba és a fürdőszoba.
  2. Gyakran előfordul, hogy a szadista főgonosz egy félreeső – főleg erdős – területen szedi áldozatait. Ez a filmtípus jól bebizonyítja a hatóságok hatásugarának hiányosságát. Illetve a hatóságok hiányában egy igazi túlélőshow kerekedik, ami tovább növelheti a kanapé süppedő ülepek tulajdonosoknak a félelmét. S eme túlélőshow-ból megtudhatjuk, hogy kevés kajával, internet és okos telefon nélkül[4] ki az igazi fenegyerek a gyilkost követően, aki ráadásul nem is a kajátok miatt üldöz, hanem csakúgy.
  3. A horrorfilmek hatékonyan jelzik, hogy a túlnépesedés miatt a rendőrség valójában használhatatlan. Egy több milliós csürhe megállítására néhány ezer rendőrt kiküldeni többek között öngyilkosság.
  4. A tipikus gyilkos a horrorfilmekben a rossz gyermekkorra, a konzervatív és keresztény nevelési elvekre és a sok idióta rokonra visszavezethetően támad, harap, öl, gyilkol és et cetera, et cetera.


  Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Miközben a gyanútlan áldozat nem figyel oda.
  2. Szelektív újrahasznosítás. Ami jó volt régen az csak-csak jó lesz mai is. Legfeljebb hozzáadunk itt-ott egy kis klassz effektet és kész is.
  3. Kiderült, hogy az elveszett lapokon volt az ő igazi neve. Meglepő módon Péternek hívták.
  4. Sokaknak már az internet és az okos telefon hiánya is kész horrort jelent.