Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Enying

Az enyingi Halál-orom. Vajon miért nevezik így az enyingi lakosok?

Enying egy kisváros Fejér megyében. Enying és környéke a wakumbi természetes élőhelye. Enying testvérvárosa az udmurt Юкаменск[1] településnek, bár nem tudjuk ki az anyjuk és ki az apjuk. Юкаменск néptáncegyüttese olyan fergetegesen és forrón ropja, hogy csak ihaj-csuhaj!

Tartalomjegyzék

TörténelemSzerkesztés

Enying egyik[2] első írásos említése 1241-ből való, amit IV. Béla a Facebookra posztolt ki. Az írás szerint 333 fő mongol jött el egy királyi buliba. A buli változó létszáma annak köszönhető, hogy akkoriban is piszok jó volt a magyar pálinka, amit a mongolok gyenge gyomra nem bírt ki ép bőrrel.[3]

A város történelme nem kecsegtet túl hosszúnak. Azonban érdemes kiemelnünk azt a világviszonylatban is fontos eseményt, hogy Enyingen fogadták el először a Földön a növények méltóságáról szóló jogi elvet. Ez mind 1931-ben történt, azonban a második világháborúban a sok külföldi bevándorlónak köszönhetően sorra sértették meg ezt a jogot.

Enyinget 1950-ben Veszprém megyétől Fejér megyéhez csatolták, mivel a település rontotta az amúgy is silány statisztikákat. Főleg a kisebbségek:magyarok arány volt mérvadó, de a fő ok a Halott Emberek Társasága közhasznú egylet volt, ami miatt megyét kellett váltaniuk. Tudni illik Enyingen van az országban a legnagyobb egy főre jutó élőhalottak száma.

Oktatás, tudomány és mi-egyéb okostónisságSzerkesztés

 
Csövi, mindjárt alád fingok!

2007-ben az enyingi Belák Sándor Tudományegyetemen Papsajt Ászok, Bazd Bea, Enyikron Melinda és Bármi Áron kifejlesztette azt a melltartót, amit vészhelyzetben könnyedén egy pár gázmaszkká lehet alakítani. A kutatáshoz segítséget nyújtott a Lajoson Dóra Melltartógyár Kft. és a MythBusters csapata. A felfedezést Ignoble Nobel-díjjal díjazták.

Buga Józsi, enyingi horgász a megfigyelései alapján felfedezte, hogy a heringek szellentés útján kommunikálnak. Erre nem tudni hogy hogy jött rá, mert megkérdezésünkre nem árulta el, azonban az érdekes felfedezésért 2010-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Helyi rémségekSzerkesztés

RebeccaSzerkesztés

Az enyingi temető közelében van egy Rebecca feliratú sírkő. A fáma szerint akárhányszor eltemették Rebecca-t később kidobta a föld. Belefúrtak a sírjába több helyen is, de tömör kő az egész. A legenda úgy tartja, hogy Rebecca szelleme még mindig Enyingen kísért és nyugtalanul igyekezvén próbálja e világi feladatát beteljesíteni.[4]

WakumbiSzerkesztés

A wakumbi egy legenda Enyingen. A wakumbi a legenda szerint egy szörnyeteg, amely csatornákban él. Tudósok szerint a wakumbi egy chupacabras-alfaj, mely egyéb állatfajokkal keveredett (főleg hüllőkkel).


  Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Elhiszem, hogy nem tudsz udmurtul, ezért leírom neked oroszul is: Юкаменское. Jah, hogy ezt sem érted? Ilyen nyámnyilát... Rendben, felőlem leírom neked mádzsártul is: Jukamenszkoje. Így már jobb?
  2. 1138-ban a dömösdi prépostág szervezett egy összeírást Enyingen, melynek végeztével a templomban a miseborból mindenki kapott fél-fél liternyit. Halkan megjegyzem, Tibi atya és Alsóg atya közös őse, Simsala atya tartotta az összeírást és a miseborosztást. Simsala atya a Twitteren osztotta meg a történéseket.
  3. És emiatt néhány mongol gyomorfekélyben kimúlt.
  4. Milyen kár, hogy Melinda Gordon eredetileg nem beszél magyarul, pedig simán ellopathatnánk az amerikaiaktól, hogy dumáljon a kis hölggyel.