Arborofóbia
Az Arborofóbia a fáktól való beteges félelmet jelenti. A fák ipari mértékű, ám meghatározott cél (pl. eltüzelés) nélküli pusztításában, egyes esetekben a beton és az acél iránt érzett perverz vonzalomban nyilvánul meg. Az arborofóbiás emberek amint beköltöznek egy használt házba, első lépésként kivág(at)ják az udvaron található fákat, de gyakran a szomszédok fáit is megcsonkítják. A házuk előtt, a járda mentén lévő fákat tövig visszametszik. Szélsőséges esetben az udvar és az előkert teljes felületét lebetonozzák.
Ha egy városnak arborofób polgármestert választanak, az előbb-utóbb a modernizáció jegyében "felújíttatja" a város egyik jelentős terét vagy utcáját, ami azt jelenti, hogy makkegészséges fákat vágat ki arra hivatkozva, hogy takarítani kell a leveleiket. A fák helyét rendre lebetonozzák. Arborofób polgármestereink kedvenc időtöltései közé tartozik még az utcák szélesítése, természetesen csak akkor, ha ezzel kivágathatnak egy egész fasort. Néha elrendelik, hogy vágják le a fáknak a villanyvezetékekkel érintkező ágait, ám ilyenkor addig nem nyugszanak, amíg minden zöld ágat le nem vágnak. Ha egy egész ország vezetői szenvednek arborofóbiában, azok jó eséllyel szavazóikká teszik a betonnal kereskedőket.
Az arborofóbia hazai székhelye Siklós, valamint a Római part. Magyarországon kívül a lengyel ősrengeteg az arborofóbia legnagyobb fellegvára.
Tartalomjegyzék
Elért eredményeiSzerkesztés
Az arborofób többségű parlament 2010 körül, 2 ellenszavazattal faellenes rendelkezéseket szavazott meg. Az alábbiak kerültek elfogadásra:
- A növények nem rendelkeznek jogokkal, senki nem vonható felelősségre növények megkárosításáért és elpusztításáért. Ugyanakkor a növényeknek számos állampolgári kötelessége van, például távol kell magukat tartani a villanyvezetékektől, gyökerüket az aszfalttól, és általában, mindenben teljesíteniük kell az emberek kívánságait.
- Ha egy telket egy település önkormányzata megvesz, köteles azt holdbéli tájjá változtatni, minden növényt eltüntetni onnan. A szabály a lebontott házhelyekre is érvényes.
- Ha a plebsz a kiirtott fák pótlását követeli, akkor ajánlatos könnyen kiszáradó fejletlen magoncokat használni erre a célra, amelyeket tilos később öntözni. Ha a szemtelenek mégis kihajtanak minden évben, akkor következik az útszélesítés és tövig metszés technikája. Esetleg el lehet adni az ágaikat dekorációnak.</ref>
KezeléseSzerkesztés
Az arborofóbia elleni leghatékonyabb terápia, hogy a rendellenes állapotban szenvedő egyént júliusban, mezítláb az arborofóbok által átalakított tereken való tartózkodásra kötelezzük. A felforrósodott betontól előbb-utóbb égési sérüléseket szenvednek.
A vezetőállásban lévő arborofóbiásokat sem az erdészeti szakvélemények, sem a tüntetések, de még saját magunknak a fákhoz való láncolása sem tudja visszatartani. Ellenben hatásos fegyver lenne a mókusoknak és az énekesmadaraknak választójogot adni védekezésül. Esetleg Lúdas Matyi módszerét is lehet ellenük használni: ki kell őket kötözni az egyik vastag fához, majd ötven botütést verni rájuk.
TörténeteSzerkesztés
Az arborofóbia első hiteles nyomai Van Gogh Tájkép nyesett fűzfákkal című festményén láthatók, de valószínű, hogy a betegség már a középkorban ismeretes volt talajváltó művelés néven. A kór a török korban is ismert volt, lásd alföldi erdők.
PéldákSzerkesztés
- 2010: Hajdúböszörmény, Rákóczi utca
- 2012: Debrecen, Széchenyi utca
- 2014: Siklós, Táncsics utca
- 2016: Budapest, Bocskai út
- 2017: Sióagárd; Hódmezővásárhely; Budapest, kanadai nyárfák
- 2018: Budapest, Semmelweis utca
KapcsolatSzerkesztés
Ha rokonszenvezel az arborofóbia eszmerendszerével, látogass el a www.fanyuvo.org és www.fadista.com/index/hu weboldalak valamelyikére!