Főmenü megnyitása

Unciklopédia β

Az utolsó szállítmány. Es nem hozzák, hanem isszák viszik.

Az alkímia egy kissé a háttérbe szorult áltudomány, amely mágikus úton ért el hasonló eredményeket, mint a modern tudomány. Az alkímia soha nem pályázott a tudomány címkére, mivel az alkímiát művelői magasabb rendűnek tartották – és tartják a mai napig is –, mint a tudományt, a tudományos módszert elvetik, és az alkímiában a mágikus módszert alkalmazzák. Az alkímia legfőbb célja eleinte az ólom arannyá alakítása volt, de miután rájöttek, hogy az átalakításhoz használt Bölcsek Köve az örök életet is képes biztosítani, az anyagkutatásról áttértek az élettani kutatásokra, és az anyagátalakítási módszereket csak ezeknek az újabb kutatásoknak a finanszírozására alkalmazzák.

Az alkímia a modern korbanSzerkesztés

Az alkimisták a XX. században felismerték, hogy az arany mennyisége a világban túl sok, ezért az alkimista technológiát megfordították (ez a Smaragd Tábla alapján egy igen egyszerű művelet) és az arany ólommá változtatására kezdték alkalmazni - emiatt őket már sokan inkább felkímistáknak nevezik. Sajnos, manapság kevés aktív alkimista maradt az északi féltekén, ezért ez a folyamat igen lassan halad, és azt is gyakran visszaveti az újabb és újabb aranylelőhelyek felfedezése, és a tengervízből történő aranykivonási módszerek fejlődése.

Egyes haladó gondolkodású alkimisták felismerték, hogy a legértékesebb fém, amelynek értéke megéri az átalakítást, már régen nem az arany, hanem a ritkaföldfémek és a hadászati célú plutóniumizotópok. Az alkimista módszerek ilyen célú változtatása viszont nehézségekbe ütközött, mivel ezeket az elemeket a régi technológia nem ismerte, és az átalakításhoz újabb mágikus módszerek kidolgozása szükséges, ami kevésbé optimális esetben akár több ezer évig is eltarthat. A alkímia gazdasági célú ritkaföldfém-előállítási módszereit a kínai kormány erőteljesen támogatja.

ForrásokSzerkesztés

  • Triszmegisztosz, Hermész: Tabula smaragdina, i.e. 8000 körül, Alexandria
  • Jacques Bergier, Louis Pauwels: Mágusok hajnala, 1989, Móra, Budapest (Le matin des magiciens, 1960, Gallimard)

 

Ide bátran klikkelhetsz. Semmi nem fog történni.